„A telefonban már nem is ember válaszol.” A telefonos ügyfélszolgálaton géppel kell beszélgetnem. Megtehetik ezt velem?

Igen, viszont erről a beszélgetés elején világosan és egyértelműen tájékoztatniuk kell Önt. Egyre több cég használ mesterségesintelligencia-alapú telefonos ügyfélszolgálatot; ez önmagában nem tilos, de jelezniük kell, hogy Ön nem élő ügyintézővel, hanem géppel beszél. Kivételt csak az jelent, ha ez a körülményekből egyébként is teljesen nyilvánvaló: például, ha a hívás applikációból vagy weboldalról kezdeményezhető, és az applikáció vagy weboldal előre tájékoztatást ad arról, hogy a hívást hangalapú MI asszisztens kezeli.

„Chatelek valakivel, de tényleg ember az?” Egy chatablakban írok az ügyfélszolgálatnak. Kötelesek-e megmondani, hogy gép válaszol?

Igen, ugyanúgy, mint a telefonos ügyfélszolgálatnál. Legkésőbb az első üzenetváltáskor egyértelműen jelezniük kell, hogy Ön egy mesterséges intelligenciával (chatbottal), nem pedig élő munkatárssal beszélget. Kivételt csak az jelent, ha ez a körülményekből amúgy is teljesen nyilvánvaló: például, ha a chatablak eleve „AI-asszisztens” vagy „MI-asszisztens” felirattal nyílik meg.

„Ez a kép vagy videó valódi, vagy géppel csinálták?” Valóságosnak néz ki, de gyanús. Meg tudom ezt állapítani?

A tartalmat előállító programnak (pl. a képgenerátornak) egy géppel kiolvasható „jelet” kell beleépítenie a fájlba, egy láthatatlan ujjlenyomatot és rejtett vízjelet, ami igazolja, hogy a kép vagy videó mesterségesen készült. Ez a jel szabad szemmel általában nem látszik, de erre alkalmas eszközökkel ellenőrizhető. Emellett egyre több közösségi vagy médiamegosztó oldal automatikusan ki is írja a tartalom mellé, hogy „MI-tartalom”, vagy „MI-vel készült”, esetleg „AI”. Fontos: ez a kötelezettség elsősorban a tartalmat legyártó programra vonatkozik, nem feltétlenül arra, aki a képet megosztotta, ezért nem mindig lát rajta első ránézésre figyelmeztetést.

„Ezt a videót vajon meghamisították?” (deepfake) Egy ismert ember mond vagy tesz valamit a videón, de gyanús, hogy nem valódi. Honnan tudhatom?

Egyrészt az előző pontban ismertettek alapján minden generált videót vagy más tartalmat géppel olvasható jelzésekkel kell ellátni, annak érdekében, hogy az a későbbiekben automatikusan felismerhető vagy szűrhető legyen.

Ha a generált videó vagy tartalom valós, vagy valósnak látszó személyeket, vagy helyzeteket ábrázol (deepfake), további jelölések is szükségesek, annak érdekében, hogy a manipulált vagy hamisított jelleg bárki számára könnyen felismerhető legyen. Aki ilyen manipulált (deepfake) tartalmat készít és közzétesz, annak fel kell tüntetnie, hogy a felvétel mesterséges intelligenciával készült vagy módosított. Ez jellemzően egy jól látható „AI” vagy „MI” jelölést vagy vízjelet jelent a képen/videón; ha vizuálisan ez nem megoldható (pl. tisztán hangfelvételnél), akkor szóban, hallhatóan kell figyelmeztetni rá. Ha a tartalom szatíra vagy művészi alkotás, a jelölés lehet visszafogottabb, de teljesen nem hiányozhat.

Az Európai Unió egységes, ingyenesen használható ikonok alkalmazását ajánlja a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy módosított tartalmak egyértelmű megjelölésére, az MI Rendelet kötelező átláthatósági előírásainak támogatására. Ikonok letölthetők ezen a honlapon (új lapon nyílik meg).

„Rólam készítettek hamis felvételt. Mit tehetek?”

Az Ön arca és hangja jogi védelem alatt áll: a Polgári Törvénykönyv szerint képmást vagy hangfelvételt elkészíteni és felhasználni csak az érintett hozzájárulásával szabad (Ptk. 2:48. §), így a hozzájárulás hiánya önmagában jogsértés. A manipulált, valótlan látszatot keltő felvétel ezen túl sértheti az Ön emberi méltóságát, becsületét és jó hírnevét is, és ez a védelem a közszereplőket is megilleti. Ha ilyen tartalmat talál magáról: kérje az eltávolítását annál a platformnál, ahol megjelent, és jogi úton is felléphet a készítővel és a közzétevővel szemben. Ilyen esetekben egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is tehet adatvédelmi panaszt (új lapon nyílik meg).

„Ezt a hírt vagy tájékoztatót mesterséges intelligencia írta?” Hírösszefoglalót vagy befektetői tájékoztatót olvasok egy nyilvános honlapon. Kötelesek jelezni, ha MI írta?

Igen, ha a szöveg a nyilvánosságot közérdekű ügyről tájékoztatja, és mesterséges intelligenciával készült, a közzétevőnek (pl. a hírportálnak) fel kell tüntetnie ezt. Ez azonban nem minden esetben kötelező. Ha a szöveget egy ember érdemben átnézte, szerkesztette, és szerkesztői felelősséget vállalt érte: ilyenkor nem kell külön jelölni. Tehát egy gombnyomásra generált összefoglaló mellett fel kell tüntetni a jelzést, egy ember által gondozott és ellenőrzött cikknél viszont nem feltétlenül. Továbbá ha a nyomozó hatóságok a generált szöveget valamilyen bűnügy felderítése vagy megelőzése céljából teszik közzé, eltekinthetnek a jelöléstől.

Egy honlapon közzétett közérdekű tájékoztatót vagy újsághírt szerintem mesterséges intelligencia használatával írtak, még sincs rajta „MI” jelölés. Lehet ez szabályos?

Igen, két esetben. Egyrészt bűnügyekben (megelőzés, felderítés) engedélyezhető a nyomozó hatóságok számára, hogy eltekintsenek a jelöléstől. Másrészt pedig, ha a mesterséges intelligencia segítségével készült közérdekű információt egy ember érdemben átnézte és szerkesztette, és vállalja érte a szerkesztői felelősséget, akkor nem kötelező külön feltüntetni, hogy a szöveg mesterséges intelligenciával készült, tehát ilyenkor egy felelős szerkesztő (vagy szerkesztőség) áll a tartalom mögött, ugyanúgy, mint egy hagyományos, természetes személy által írt újságcikknél.

Mit jelent az „érdemi emberi ellenőrzés” és a „szerkesztői felelősség”?

• Érdemi emberi ellenőrzés: egy ember ténylegesen elolvasta, ellenőrizte és szükség szerint javította a szöveget, nem csak automatikusan „átengedte”.

• Szerkesztői felelősség: van egy megnevezhető személy vagy szervezet, aki a tartalomért felel, és a nevét adja hozzá.

A gyakorlatban tehát:

• Gombnyomásra generált, ember által nem ellenőrzött közérdekű összefoglaló: jelölni kell.

• Ember által érdemben szerkesztett, szerkesztői felelősséggel vállalt cikk: az MI Rendelet alapján nem kötelező jelölni.

A szolgáltató külföldi, vagy az oldal nem .hu címen van. Rájuk is vonatkoznak ezek a szabályok?

Igen, ha a szolgáltatás Magyarországra (illetve az EU-ra) irányul, vagy Magyarországon élő embereket ér el. A szabályok szempontjából nem az számít, hogy a céget hol jegyezték be, vagy hogy a weboldal címe .hu, .com, .io vagy bármilyen más végződésű. Ha tehát egy külföldi cég vagy alkalmazás a magyar felhasználóknak (is) kínálja a szolgáltatását, ugyanúgy be kell tartania ezeket az átláthatósági szabályokat. A hazai jogszabály (új lapon nyílik meg) szerint a hazai hatóságok eljárásához elegendő, ha egy adott szolgáltatás tényleges igénybevételére Magyarországon került sor.

Vonatkozik-e jogszabály a Magyarországon élő külföldi állampolgárokat célzó tevékenységre?

Igen, ha egy külföldi cég a Magyarországon élő külföldieknek szolgáltat, a tevékenysége a magyar piacfelügyelet alá tartozik, hiszen a hazai jogszabály (új lapon nyílik meg) alapján ezt megalapozza, ha a szolgáltatás tényleges igénybevételére Magyarországon került sor.