Egyre több kép, videó és hangfelvétel, illetve szöveg készül mesterséges intelligenciával (rövidítve: MI vagy AI), és sok közülük megtévesztően élethű, ezért félrevezető lehet, egyes esetekben jogszabályt, etikai normát sért, vagy egyenesen rosszhiszemű, károkozó, ártó szándékkal készült. Az alábbi jeleket Ön is felismerheti bármilyen segédeszköz vagy program megerősítése nélkül is, ezek megléte mesterséges intelligencia által előállított tartalomra utal.
Fontos azonban, hogy ezek az ismérvek a mesterséges intelligencia tökéletesedésével várhatóan sajnos veszíteni fognak megbízhatóságból. Emiatt jogszabályok által előírt látható jelzésekre, ikonokra és géppel olvasható vízjelekre is érdemes figyelmet fordítani. Ezekről részletesebb információkat a mesterséges intelligencia használatával összefüggő értesítésekről szóló tájékoztatónkban érhet el.
Fényképek
Nézze meg a képet közelről, és keresse a következőket:
Kezek és ujjak: túl sok vagy túl kevés ujj, egymásba olvadó vagy furcsa szögben álló ujjak. (Az újabb programok ezt már gyakran jól csinálják, ezért önmagában nem elég ezt figyelni.)
Szemek és fogak: két különböző méretű vagy színű szem, túl sok vagy gyanúsan egyforma fog.
Bőr és haj: a bőr gyakran túl sima, viaszos, makulátlan, pórusok nélkül. A haj néha egybeolvad a háttérrel vagy a ruhával.
Feliratok, szövegek a képen: (tábla, póló, könyv borítója): sokszor értelmetlen betűk, félig valódi szavak, kevert betűtípusok vagy írásjelek, betű- vagy ékezethibák, vagy például magyar nyelv esetén a helyesírás szabályainak megfelelő, de magyartalan szóösszetételek.
Fény és árnyék: az árnyékok rossz irányba esnek, vagy a tükröződés (szemüvegen, vízen, üvegen) nem illik a kép többi részéhez.
Ismétlődő minták: a tömegben több egyforma arc látható, vagy a fű, a levelek, a szőr gyanúsan szabályosan ismétlődik.
Háttér és apró tárgyak: egy vonal (párkány, korlát) „eltörik” egy tárgy mögött, a logók torzak, a háttérben lévő tárgyak összemosódnak. A képet felnagyítva előtűnnek a háttérfigurák alaktalan, arc vagy testrész nélküli torzói.
A „túl tökéletes” összhatás: ha az egész kép gyanúsan makulátlan, és minden túl szépen van elrendezve, az is lehet gyanús.
Üveges tekintet: a mesterséges intelligenciával készült arcképeken a szemek gyakran üvegesnek, élettelennek hatnak.
Ékszerek és szemüveg: a fülbevalók formátlanok vagy furcsán rögzítettek, a nyaklánc mintha a bőrbe ágyazódna; a szemüvegkeret és a homlok találkozásánál méret- vagy formabeli eltérés látszódhat, a szemüvegnek vagy ékszernek nincs árnyéka a testen.
Nyak és vállak: a vállak alaktalanok, nem illeszkednek a testhez.
Videók
Videók esetében az emberek és a tárgyak mozgása árulkodik a legjobban. Az alábbi jeleknél egy-egy konkrét, mesterséges intelligenciával készült mintavideót is megnyithat, amely az adott hibát mutatja.
Arc és tekintet, mimika: szokatlan szemmozgás, túl ritka vagy túl gépies pislogás, merev mosoly, hideg tekintet, vagy gyakran és nagyon pontosan ismétlődő arckifejezés, szemöldök vagy szájhúzás, szövegkörnyezetből nem következő folyamatos mosolygás.
Például: ebben a jelenetben a szemek mozgása leplezi le, hogy a videó nem valódi (videó megnyitása)
„Kísérteties” összhatás: az arc szinte tökéletes vagy túl szabályos (gyanúsan tökéletes szimmetria), mégis kellemetlen, nyugtalanító érzést kelt.
Például: a szereplő szélesen mosolyog, az összhatás, főleg a szemek miatt mégis nyugtalanító érzetet kelt (videó megnyitása)
Kezek: az ujjak menet közben megváltoznak, egymásba folynak, vagy szokatlanul állnak.
Például: figyelje, ahogy a kezek egymásba olvadnak (videó megnyitása)
Furcsa, céltalan mozdulatok: a kéz olyan természetesnek szánt mozdulatokat utánoz (például tollat forgat gondolkodás közben), amelyek esetlennek vagy fölöslegesnek hatnak.
Például: a videó utolsó másodperceiben a kéz ügyetlenül próbálja utánozni, ahogy gondolkodás közben a tollat forgatja a szereplő (videó megnyitása)
Száj és hang összhangja: a szájmozgás nem pontosan illik a hallott szavakhoz, ez különösen a videó vége felé csúszhat szét.
Például: a videó eleje még szinte tökéletes, de a vége felé a száj mozgása elcsúszik a hangtól (érdemes a hangot bekapcsolni) (videó megnyitása)
Fizika (gravitáció, lendület): valaki vagy valami a levegőben lebeg, természetellenes ívben ugrik, vagy egy tárgy ok nélkül lelassul a levegőben.
Például: a bálna a gravitációt meghazudtolva, természetellenes ívben lendül a magasba (videó megnyitása)
Tárgyak egymáson áthaladnak: egy kéz vagy tárgy „átmegy” egy dobozon, falon, bútoron.
Például: a videó végén a kéz egyszerűen áthalad a dobozon (videó megnyitása)
„Csúszó” járás: a lábak mintha korcsolyáznának vagy siklanának a talajon, ahelyett hogy valóban lépnének.
Átalakuló tárgyak: egy kézben tartott tárgy elolvad vagy alakot vált, esetleg egy háttérben lévő épület mérete megváltozik, ahogy mozog a kamera.
Például: az alakok és a kezükben tartott tárgyak észrevétlenül, mégis nyugtalanítóan egymásba alakulnak (videó megnyitása)
Evés, tárgyak kézbe vétele: a villa nem találja a szájat, az étel szokatlanul viselkedik, a tárgyak nem természetesen reagálnak.
Például: az evés mozdulatán jól látszik, hogy az MI nehezen birkózik meg a valós ok-okozati viszonyokkal (videó megnyitása)
A videó hossza, vágása: a rövid videók könnyebben lesznek hibátlanok. Minél hosszabb a videó, annál több apró hiba gyűlik össze. Érdemes összehasonlítani az elejét a végével. Ha a vágókép, a beszéd kezdete, a jelenet gyakran rendeződik vissza ismétlődő pozíciókba, megvilágításba, háttérbe, az is mesterséges intelligencia által készített videóra utalhat.
Például: ahogy halad a gimnasztikai gyakorlat, a kézi szalag egyre inkább megszegi a fizika törvényeit (videó megnyitása)
A bőr: a bőr túl simának vagy túl ráncosnak tűnik, és nincs összhangban a hajjal vagy a szemmel.
Arcszőrzet és anyajegyek: a bajusz, a pajesz vagy a szakáll nem tűnik valódinak, és az arcon lévő anyajegyek sem tűnnek élethűnek.
Szemüveg tükröződése és az ajkak: a szemüvegen nincs tükröződés, vagy épp túl sok van, és a tükröződés szöge nem életszerűen változik, amikor a személy mozog; az ajkak mérete vagy színe nem illik az arc többi részéhez.
A cikkben hivatkozott videók forrása: caniphish.com/blog/how-to-spot-ai-videos
Hang és beszéd
A beszédhang másolása vagy modellezése ma már nagyon élethű, ezért ezek a jelek nem mindig hallhatók, de érdemes figyelni rájuk:
Túl sima, túl tökéletes: a beszéd furcsán egyenletes, nincsenek benne természetes apró döccenők, hangsúlyváltások, a gesztusok nem vagy gépiesen követik a beszédet.
Hiányzó vagy oda nem illő érzelem: a hang gépiesen nyugodt vagy lapos akkor is, ha izgatottságot vagy veszélyérzetet kellene sugároznia. Ha egy „bajba jutott családtag” gyanúsan nyugodt, az árulkodó jel lehet.
Légzés: nem hallani levegővételt, vagy az rossz helyen van.
Furcsa ritmus és szünetek: apró késés a válaszok előtt, vagy ismétlődő, csak részben átfogalmazott mondatok.
Kiejtés: nevek vagy ritka szavak furcsa kiejtése.
Háttér: gyanúsan tiszta, „stúdiószerű” háttér, vagy furcsán ismétlődő háttérzaj, amely a hibákat hivatott elfedni.
Írott szövegek
A mesterséges intelligencia ma már hibátlan, gördülékeny szöveget ír bármilyen nyelven, ezért a helyesírás önmagában már nem árulkodik arról, hogy egy szöveg MI-vel készült-e. Az alábbiak viszont gyanúsak lehetnek:
Általános és semmitmondó: a szöveg sablonos, sokat mond, de kevés konkrétumot állít.
Túl egyenletes: mindig hasonló hosszúságú, hasonló ritmusú mondatok, ismétlődő fordulatok.
Hiányzó konkrétumok: nincsenek benne egyedi, személyes részletek, nevek, helyszínek.
Gyanús körülmények: például egy híroldal cikkeinek nincs kiírva a szerzője, vagy egy termékhez feltűnően sok, egyforma, csak pozitív értékelést adó vélemény tartozik.
Tartalmi hibák: a helyesírás szabályainak megfelelő, de szokatlan, magyartalan szókapcsolatok, mondatszerkezetek. A témavezetés logikája ellentmondó vagy kusza, az alátámasztó hivatkozások forrásai nem léteznek, vagy nem azt állítják, amiért hivatkoztak rájuk. Hallucinált esetek, valótlan nevek és szereplők valódiságáról forrásellenőrzés, más keresőszolgáltatásokon való keresztellenőrzés útján győződhetünk meg.
Mire figyeljen?
A tartalom jellege
Sokszor már önmagában a tartalom jellegéből is következtetni lehet arra, hogy „valami nem stimmel”. Célszerű ezért minden gyanús tartalom esetén a következő kérdéseket feltenni magunknak:
Van értelme?: Illik a kép vagy videó az évszakhoz, az időjáráshoz, a helyszínhez, a ruházathoz? (Például valaki nyári ruhában egy téli képen.)
Lehetséges ez egyáltalán?: Megtörténhet egyáltalán a valóságban fizikailag az, amit látok?
Túl tökéletes vagy túl drámai?: Sok hamis tartalom kifejezetten arra készül, hogy felháborítson, megijesszen vagy meghasson, mert így gyorsabban terjed.
Ki és miért osztja meg?: Megbízható forrásból jött? Kinek áll érdekében, hogy ezt elhiggyem?
Álhírek és közélet: A meghamisított felvételek egyik fő felhasználási területe az álhírek és a politikai dezinformáció terjesztése. Az ilyen tartalmak célja sokszor nem is az, hogy mindenki elhiggye azokat, hanem hogy elbizonytalanítsanak, és aláássák a hiteles hírforrásokba vetett bizalmat. Közéleti témájú felvételeket ezért mindig ellenőrizzen több megbízható forrásból.
„Valami nem stimmel” érzés: Ha az ösztöne azt súgja, hogy valami furcsa, bízzon a megérzésében és nézzen utána.
Ellenőrizze a tartalmat: Ha Ön talál egy kép- vagy videófájlt, és szeretné tudni, hogy mesterséges intelligenciával készült-e, látogasson el a contentcredentials.org/verify
(új lapon nyílik meg) oldalra. Itt bárki feltölthet egy képet, és megnézheti, hogy tartozik-e hozzá hitelesített MI-jelölés. Internetes tartalmak estében jelenleg nem működik ez a lehetőség.
Milyen csalásokra használják leggyakrabban a hamisítványokat?
Néhány jellemző helyzet, amelyben a csalók ma már mesterséges intelligenciával hamisított hangot, képet vagy videót használnak:
„Bajba jutott” hozzátartozó hangja: klónozott (lemásolt, az eredetihez megszólalásig hasonlító) hangon telefonálnak, és sürgősen pénzt kérnek. Mindig ellenőrizze visszahívással az Ön által ismert számon, beszéljenek meg ellenőrző kérdéseket.
Álvezető, álmunkatárs videóhívásban vagy hanghívásban: ismert személynek (például cégvezetőnek, banki ügyintézőnek) adják ki magukat, és átutalást vagy bizalmas adatot kérnek.
Hamis befektetési ajánlatok és álláshirdetések: híres emberrel készített hamis reklámvideót, illetve hamisított videóinterjúval megtámogatott, „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatokat mutatnak.
Hozzájárulás nélküli hamis intim felvételek: valós személy arcával készített intim felvételek, gyakran zsarolás vagy a jó hírnév rombolása céljából előállított tartalmak. Nemcsak hírességek, hanem bárki áldozatává válhat.
Hamis közösségimédia-profilok: mesterséges intelligenciával generált álprofilok veszik fel Önnel a kapcsolatot, hogy bizalmat építsenek, majd megtévesszék.
Mi a teendő, ha bizonytalan?
Ne engedjen a sürgetésnek: az átverések szinte mindig sürgetnek („most azonnal”, „ne szólj senkinek”). A sürgetés maga is gyanús jel.
Ellenőrizzen más úton: ha egy ismerős hangja pénzt kér telefonon, tegye le, és hívja vissza az Ön által ismert számán. Kérdezzen rá nála olyan tényre, amit valóban csak ő tudhat.
Beszéljenek meg egy családi jelszót vagy biztonsági kérdést: egy titkos szó, vagy olyan kérdés, amelyet csak a család ismer, így vészhelyzetben azonnal le lehet leplezni a csalókat.
Ne adjon ki adatot hívásban: a bank, a hatóság vagy a hivatal soha nem kér telefonon jelszót, PIN-kódot vagy egyszeri kódot. Ilyenkor célszerű azonnal letenni a telefont, és a bank vagy hatóság hivatalos elérhetőségeit felhívva tájékoztatást kérni az állítólagos problémáról vagy kérésről.
Jelentse be: ha gyanítja, hogy hamisítványba botlott, jelentse a tartalmat annál az oldalnál vagy platformnál, amelyik tárolja, a legtöbb közösségi oldalon erre külön bejelentő funkció szolgál.