A szolgáltatónak (a rendszer fejlesztőjének) úgy kell kialakítania a rendszert, hogy erről tájékoztatást nyújtson, legkésőbb az első interakció alkalmával, szöveges, vizuális/grafikai vagy hangalapú értesítés formájában. Például egy telefonos MI-operátornak bejelentkezéskor közölnie kell, hogy MI-vel beszélsz. Kivételt képez, ha a körülményekből amúgy is egyértelmű, hogy MI-rendszerről van szó.

A szolgáltató, vagyis a rendszer fejlesztője/forgalmazója/üzembe helyezője. A kötelezettség a tervezés szintjén jelentkezik: a rendszert eleve úgy kell kifejleszteni, hogy az érintett természetes személyek tájékoztatást kapjanak arról, hogy MI-rendszerrel állnak interakcióban.

A szolgáltatónak hatékony, robusztus és megbízható technikai eszközökkel kell biztosítania, hogy a rendszer kimenetei géppel olvasható formátumban legyenek megjelölve, és mesterségesen létrehozottként vagy manipuláltként legyenek észlelhetők. Fontos azonban, hogy ezek a jelölések nem a tartalom valódiságát vagy hamis voltát bizonyítják: a szerepük mindössze az, hogy tájékoztatást adjanak arról, hogy volt-e szerepe mesterséges intelligenciának a tartalom létrehozásában. A tartalom hitelessége vagy megbízhatósága e jelölésektől teljesen független kérdés, ezt minden esetben a nézőnek, olvasónak, hallgatónak kell mérlegelnie, megítélnie.

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (MI rendelet) végrehajtását elősegítő Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez (új lapon nyílik meg) csatlakozók számára: digitálisan aláírt metaadatok (pl. C2PA szabvány szerint) és a „tartalomba égetett”, gépileg olvasható vízjel (pl. Google SynthID) együttes alkalmazása, valamint ellenőrző eszköz (API vagy webes) biztosítása.

Az Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez nem csatlakozóknál nincs technológiai vagy módszertani megkötés, és ettől eltérő technikai megoldást és módszertant is választhatnak. Egy hatósági ellenőrzésnél ugyanakkor részletesen be kell mutatniuk a saját megoldásukat, és azt, hogy ez hogyan teljesíti az MI Rendelet előírásait. (Azaz azt, hogy hatékony, robusztus és megbízható technikai eszközökkel biztosítják, hogy a rendszer kimenetei géppel olvasható formátumban vannak megjelölve, és mesterségesen létrehozottként vagy manipuláltként észlelhetők.)

Az Átláthatósági Gyakorlati Kódex (új lapon nyílik meg) részletes műszaki iránymutatásokat ad a jelölési és címkézési kötelezettségek teljesítéséhez. A csatlakozás önkéntes: aki csatlakozik, az Átláthatósági Gyakorlati Kódexben leírt konkrét megoldásokat követi; aki nem, annak nincs technológiai megkötése, de ellenőrzés esetén részletesen be kell mutatnia, hogyan felel meg a követelményeknek.

Nem. Kivételt képeznek a hagyományos szerkesztési segédek és azok a megoldások, amelyek a tartalmat lényegesen nem változtatják meg. A fényerő, kontraszt vagy színtelítettség beállítása nem jelent jelölési kötelezettséget. Egy tárgy, vagy a háttér mesterséges intelligenciával történő kicserélése viszont már lényeges változtatásnak minősülhet, és jelölési kötelezettséget teremthet.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy megfelelő segédprogrammal vagy webes applikációkkal a hagyományos szerkesztési segédekkel (pl. képszerkesztő programokkal) végzett manipulációk is azonosíthatóak, azaz a jogszabályi kötelezettségektől függetlenül a mesterséges intelligencia használata nélkül készített manipulatív vagy megtévesztő tartalmak beazonosítására is léteznek elérhető megoldások.

Alkalmazóként tájékoztatni kell azokat a személyeket, akik a rendszerrel kapcsolatba léphetnek. A tájékoztatást „egyértelmű és jól megkülönböztető módon” kell nyújtani — például felugró üzenettel egy olyan számítógépes játéknál, ahol a kamera rögzíti a játékos arckifejezését.

Az, aki a konkrét deepfake tartalmat előállítja vagy közzéteszi. Az alkalmazónak tájékoztatást kell adnia arról, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták.

Ez a kötelezettség magánszemélyekre is vonatkozhat, elsősorban akkor, ha a deepfake tartalmat szakmai tevékenységük keretében (például munkájukhoz kapcsolódóan) állítják elő. Ilyen esetekben a deepfake-ekre vonatkozó tájékoztatás rajtuk is számon kérhető. Ha azonban a magánszemély „személyes, nem szakmai tevékenység során” állít elő deepfake-t, nem minősül alkalmazónak, azaz nem vonatkozik rá ez a kötelezettség.

Az MI Rendelethez készített iránymutatás (új lapon nyílik meg) szerint például nem minősül alkalmazónak a magánszemély akkor, ha családtagjairól készít deepfake tartalmakat, vagy személyes minőségében készít deepfake tartalmakat, és megosztja azokat a közösségi médián.

Ezzel együtt a közösségi médián megosztott deepfake tartalmak esetén célszerű lehet gondoskodni a tájékoztatásról, a „személyes minőség” ugyanis később vitatható lehet (különösen közéleti, vagy nagy érdeklődésre számot tartó témák vagy tartalmak esetén).

Az Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez (új lapon nyílik meg) csatlakozóknál: képen vagy videón vizuális tájékoztatás (jelölés) az Átláthatósági Gyakorlati Kódex által javasolt AI/MI logóval; hanganyagoknál (ahol vizuális tájékoztatás nem lehetséges), „rövid hangos figyelmeztetés” szükséges a tartalomhoz igazodó nyelven, vagy angolul. Az Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez nem csatlakozóknál nincs módszertani megkötés, a jelölésnek, vízjelnek ugyanakkor könnyen beazonosíthatónak kell lennie, és alá kell támasztani, hogy ez miért felel meg az MI rendeletben meghatározott követelményeknek.

Az Európai Unió által e célra javasolt ikonokat és az azok elhelyezésére szóló útmutatót ezen az oldalon (új lapon nyílik meg) érheti el.

Ha a tartalom szatirikus, művészi vagy fiktív alkotás részét képezi, a jelölési kötelezettség nem szűnik meg, de a jelzést a mű bemutatását, illetve élvezetét nem befolyásoló módon kell elhelyezni.

Alkalmazóként (aki a szöveget MI-vel előállította vagy manipulálta és közzétette) tájékoztatást kell adni arról, hogy a szöveg mesterségesen generált vagy manipulált. Az Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez (új lapon nyílik meg) csatlakozóknál ez vizuális tájékoztatással történik, pl. logóval a szöveg elején/címénél vagy a manipulált résznél.

Igen, ha a publikált szöveget emberi munkával ellenőrizték, és szerkesztői felelősséget vállalnak érte, a jelölési kötelezettség nem áll fenn. Emellett itt is érvényes a törvény által engedélyezett, bűnmegelőzési, nyomozati célú rendszerekre vonatkozó kivétel.

Több kategóriánál visszatérő kivétel a törvény által engedélyezett, bűnmegelőzési, nyomozati célú rendszerek köre (a chatbotoknál azzal a megszorítással, hogy a bűncselekmények bejelentésére szolgáló rendszerekre a kivétel nem terjed ki).

Ezek nagy kockázatú MI-rendszernek minősülnek, és a kötelezettség érdemben 2027. december 2-től alkalmazható/ellenőrizhető — a Bizottság még számos, a nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó iránymutatással nem készült el, ezekből lehetne többek között e rendszerek pontos körét megállapítani.

A szolgáltató az a természetes vagy jogi személy, amely MI-rendszert fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezi. A gyakorlatban ez jellemzően a szoftver vagy az MI-rendszer fejlesztője, gyártója vagy piaci forgalmazója.

Az alkalmazó az a természetes vagy jogi személy, amely saját szakmai tevékenysége körében MI-rendszert használ. A legtöbb vállalkozás ebbe a körbe tartozik, amikor kész MI-rendszert vásárol, előfizetésként használ, vagy külső szolgáltatótól vesz igénybe.

A tájékoztatási funkció beépítése a szolgáltató, tehát a chatbot fejlesztőjének feladata. Az alkalmazó szervezetnek (az Önök vállalkozásának) ugyanakkor úgy kell beállítania és működtetnie a rendszert, hogy a tájékoztatás ténylegesen megjelenjen, és a végfelhasználó számára magyarul, közérthetően és időben hozzáférhető legyen. Beszerzéskor célszerű erről írásos szolgáltatói nyilatkozatot kérni.

Önmagában nem célszerű erre hagyatkozni. Az alkalmazó szervezetnek konkrét információkat érdemes kérnie: mely 50. cikk szerinti kötelezettségeket teljesíti a rendszer, elhelyez-e géppel olvasható/érzékelhető jelölést, rendelkezésre áll-e ellenőrző eszköz, csatlakozott-e szolgáltató az uniós Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez (új lapon nyílik meg), és vállal-e szerződéses szavatosságot vagy megfelelőségi nyilatkozatot.

Fontos, hogy az alkalmazónak a szolgáltatótól független kötelezettségei is vannak, amelyeket a szolgáltató általában nem tud teljesíteni. Ilyen például a deepfake jelölése ikonnal, mivel a szolgáltatónak tipikusan nincsen információja arról, hogy az alkalmazó által generált tartalom deepfake-nek minősül-e.

Igen. Az 50. cikk átláthatósági szabályai a szervezet méretétől függetlenül alkalmazandók, ha a konkrét felhasználási helyzet az MI rendelet hatálya alá tartozik. A bírságok kiszabása és egyéb jogkövetkezmények szempontjából ugyanakkor a kis- és középvállalkozások sajátos helyzetét figyelembe veszik a hatóságok.

A géppel olvasható jelölés biztosítása főszabály szerint a képet generáló MI-rendszer szolgáltatójának feladata. Ha azonban a kép deepfake-nek minősül – azaz valós személyeket, tárgyakat, helyeket, vagy eseményeket valóságosnak tűnő, de mesterségesen előállított vagy módosított módon ábrázol –, vagy a tartalom közzététele közérdekű tájékoztatáshoz kapcsolódik, további tájékoztatási kötelezettség is felmerülhet a közzétevő vállalkozás oldalán.

A közzétételhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségek jellemzően akkor merülnek fel, amikor a tartalom nyilvánosan megjelenik. A géppel olvasható jelölés biztosítása ugyanakkor a generáló rendszer szolgáltatói kötelezettsége, függetlenül attól, hogy az alkalmazó mire használja a tartalmat. A konkrét eset megítélése során mindig az adott felhasználási helyzetet kell vizsgálni.

Igen, de a jelölésnek meg kell felelnie az MI rendelet által megkívánt világosság, megkülönböztethetőség és hozzáférhetőség követelményének. Ha az uniós gyakorlati kódexben vagy az Európai Bizottság által közzétett ikonrendszerben szereplő jelöléstől eltérő megoldást alkalmaznak, célszerű dokumentálni, hogy a választott jelölés miért tekinthető megfelelőnek.

A szolgáltatókra és alkalmazókra vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 rendelete (új lapon nyílik meg), az MI rendelet (új lapon nyílik meg) tartalmazza. A tájékoztatási kötelezettségeket az MI rendelet részletezi.

Az MI rendeletben szereplő tájékoztatási kötelezettségek teljesítését a mesterséges intelligencián alapuló tartalmak átláthatóságára vonatkozó Átláthatósági Gyakorlati Kódex (új lapon nyílik meg) segíti elő, többek között a generált tartalmak géppel olvasható (későbbi szűrést lehetővé tevő) megjelölésére, és a deepfake tartalmak vízjelzésére vonatkozó iránymutatásokkal. Az Átláthatósági Gyakorlati Kódexben szereplő előírások a kódexhez csatlakozók számára jelentenek kötelezettséget, a kódexhez MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói csatlakozhatnak önkéntes alapon.

Az MI rendelet 50. cikkének értelmezését a fentiek mellett az MI rendelet 50. cikke szerinti, egyes MI-rendszerekre vonatkozó átláthatósági kötelezettségek végrehajtására vonatkozó iránymutatás (új lapon nyílik meg) segíti elő. Az iránymutatás jelenleg tervezeti stádiumban érhető el, véglegesítése folyamatban.

Magyarországon az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény (új lapon nyílik meg) és annak végrehajtási rendelete (új lapon nyílik meg) állapítja meg az MI Rendelet végrehajtási szabályait és az eljáró hatóságok feladatait.