A vállalkozás szerepének tisztázása

Elsőként azt szükséges tisztázni, hogy a vállalkozás által használt MI-rendszerrel kapcsolatban a szervezet milyen szerepet tölt be. A kötelezettségek ugyanis eltérően alakulnak attól függően, hogy a szervezet szolgáltatónak vagy alkalmazónak minősül.

A szolgáltató (provider) az a természetes vagy jogi személy, amely MI-rendszert fejleszt vagy fejleszttet, és azt saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezi. A gyakorlatban ez jellemzően a szoftver vagy az MI-rendszer fejlesztője, gyártója, vagy forgalomba hozója.

Az alkalmazó (deployer) az a természetes vagy jogi személy, amely saját szakmai tevékenysége körében MI-rendszert használ. A legtöbb vállalkozás ebbe a körbe tartozik, amikor kész MI-rendszert vásárol, előfizetésként használ, vagy külső szolgáltatótól vesz igénybe.

A szerepek elkülönítése azért lényeges, mert a jogszabály más kötelezettségeket ró a szolgáltatóra és az alkalmazóra.

• Közvetlen emberi interakcióra szolgáló MI-rendszer, például chatbot vagy telefonos mesterséges intelligencia: a szolgáltató köteles úgy kialakítani a rendszert, hogy az érintett személy tudja, hogy MI-rendszerrel lép kapcsolatba.

• Generált kép-, hang-, videó- vagy szövegtartalom előállítása: a szolgáltató köteles biztosítani, hogy a rendszer kimenete géppel olvasható módon jelölt és mesterségesen előállítottként vagy módosítottként felismerhető legyen.

• Érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszer alkalmazása: az alkalmazó köteles tájékoztatni az érintett természetes személyeket a rendszer működéséről. Ilyen lehet például, ha egy számítógépes játékban használt MI-rendszer figyeli és elemzi a játékos reakcióit. Egy ilyen rendszerről a játék indításakor jól látható módon értesíteni kell a játékost.

• Deepfake tartalom (olyan, mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított kép-, hang- vagy videótartalom, amely valós személyek vagy tárgyak megjelenését, hangját vagy cselekedeteit megtévesztően hiteles módon utánozza), illetve közérdekű ügyekről szóló tájékoztatóban MI-vel előállított vagy módosított szöveg közzététele: a közzétevő alkalmazó köteles a mesterséges előállítás vagy módosítás tényéről tájékoztatást adni.

A következőkben a szolgáltatókra – tehát az MI-rendszerek gyártóira, fejlesztőire vagy forgalomba hozóira – vonatkozó kötelezettségeket mutatjuk be.

Chatbot vagy telefonos ügyfélszolgálat keretében használt MI

Előfordulhat, hogy egy vállalkozás MI-alapú ügyfélszolgálatot vezet be, például chatablakban, webes ügyintézésben vagy telefonos menürendszerben. Ilyenkor az érintett személynek tudnia kell, hogy nem emberrel, hanem MI-rendszerrel beszél.

A kötelezettség lényege: a rendszert úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az érintett természetes személyt legkésőbb az első kapcsolatfelvételkor egyértelműen tájékoztassa arról, hogy MI-rendszerrel kommunikál. A tájékoztatás csak akkor mellőzhető, ha ez a körülmények alapján egy észszerűen tájékozott, figyelmes és körültekintő személy számára nyilvánvaló. (Az, hogy mikor tekinthető egy személy ésszerűen tájékozottnak/körültekintőnek, mindig az adott felhasználási környezetben vizsgálandó. Eltérő tájékozottság várható el például egy csak kizárólag fejlesztők számára nyitott rendszer, és egy szélesebb, nem szakmai közeget célzó rendszer esetén.)

Ha a vállalkozás külső szolgáltató MI-rendszerét használja, szerződéskötés előtt ellenőrizni kell, hogy a tájékoztatási funkció a rendszerbe be van-e építve. Célszerű írásos szolgáltatói nyilatkozatot kérni arról, hogy a rendszer megfelel az MI Rendelet 50. cikk (1) bekezdésének. A vállalkozásnak emellett a saját beállításaiban és gyakorlatában is gondoskodnia kell arról, hogy a tájékoztatás ténylegesen, magyarul és közérthetően megjelenjen.

MI-vel előállított kép, hang, videó vagy szöveg

Sok szervezet használ MI-rendszereket marketingképek, termékfotók, illusztrációk, reklámszövegek, hanganyagok, videók vagy belső munkaanyagok előállítására. Az MI Rendelet szerint az ilyen szintetikus tartalmakat előállító MI-rendszerek kimenetét géppel olvasható formátumban jelölni kell, és felismerhetővé kell tenni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő vagy módosította. A kötelezettség lényege és célja az, hogy a későbbiekben gépi úton felismerhetőek legyenek az ilyen tartalmak, lehetővé téve például ezek szűrését.

Ez a kötelezettség elsődlegesen a szolgáltatót terheli, amelynek erre hatékony és megbízható technikai megoldásokat kell alkalmaznia. A kötelezettség nem terjed ki azokra az esetekre, amikor az MI-rendszer csupán hagyományos szerkesztési feladatot lát el, vagy nem módosítja érdemben az alkalmazó által megadott adatokat, illetve azok jelentését.

Az Európai Bizottság által 2026 júniusában közzétett uniós Átláthatósági Gyakorlati Kódex (Code of Practice on Transparency) a géppel olvasható jelöléshez és az ellenőrizhetőséghez gyakorlati támpontokat ad, a kódexhez csatlakozó szervezetek MI-rendszereik által jelölt tartalmakat:

• digitálisan aláírt metaadatokkal látják el;

• géppel olvasható (ember által nem észlelhető „tartalomba égetett”) vízjelekkel látják el;

• kiegészítő megoldásként naplózást vagy ujjlenyomat-képzést biztosíthatnak;

• eszközöket (webes (új lapon nyílik meg) vagy API-s) biztosítanak ahhoz, hogy a fenti módon megjelölt tartalmaikat harmadik felek (platformok vagy akár hatóságok) azonosíthassák.

Az MI rendelet szerint a jelölésnek hatékonynak, robusztusnak, megbízhatónak és interoperábilisnak kell lennie, azaz képesnek kell lennie a felismerés elősegítésére, egyszerűbb szerkesztési és tömörítési műveletek után is észlelhetőnek kell maradnia, valamint más rendszerek alkalmazói számára is felismerhetőnek kell lennie.

Az Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez csatlakozók emellett nem hoznak forgalomba, valamint nem ajánlanak ki olyan rendszereket, amelyek célja a fenti jelölések eltávolítása, továbbá kifejezetten törekedniük kell a meglévő jelölések megőrzésére is.

Hatósági ellenőrzés és lehetséges bírságok